atom-1222512

Elektroszmog, radioaktív sugárzás

Elektromágneses sugárzás
Az elektromos berendezések által létrehozott elektromágneses teret elektroszmognak nevezzük.
Az elektromágneses sugárzásoknak, azaz az elektromos és mágneses tereknek, természetes úton létrejövő formáit és mesterségesen generált típusait különböztetjük meg.
Az elektromágneses sugárzás természetes forrása például a vihar, a Nap, a Föld, a csillagok, míg a mesterséges elektromágneses sugárzást az elektromos berendezések, hírközlés eszközei, elektromos vezetékek, váltóáramforrások bocsájtják ki.
Szervezetünk nagyon érzékeny az elektromágneses tér változásaira, gondoljunk csak a fronthatások által okozott rossz közérzetre, vagy az időjárástól függő hangulatváltozásokra, melyek magyarázata a légköri elektromosság változásaiban keresendő.
Az elektroszmog szervezetre gyakorolt káros hatása egyre inkább bizonyított.
A tartós behatás esetén több tanulmány által is igazolt egészségkárosító zavar alakulhat ki: alvászavarok, ingerlékenység, szív- és érrendszert érintő betegségek, ismétlődő megbetegedések, meddőség léphetnek fel.
Napjainkban a technika rohamos léptékű fejlődése következtében, sajnos már akaratunktól függetlenül is ki vagyunk téve a mesterségesen generált elektromágneses hatásoknak.
Az elektromágneses sugárzás minden irányba terjed, a falakon, bútorokon keresztül is hatnak.
Legjelentősebb elektromágneses térrel a televízió, a rádió adótornyok, rádió (mobil) telefonok, számítógépek, radar állomások, villamos vasutak, trolibusz, villamos felső vezetékei, háztetőre szerelt telefon átjátszók rendelkeznek.


Nagyfeszültségű távvezetékek, transzformátorok
Befolyásolja az agyműködést, a légzést, szívritmust, vérkeringést, a vér fizikai összetételét is valamint a sejtek információ cseréjét is megváltoztathatja. Fehérvérűséget, meddőséget, impotenciát okozhat.
Egyre nagyobb teljesítményű elektromos gépek, berendezések vesznek minket körül és hatnak ránk a nap 24 órájában. A számítógépek főleg a gyerekekre van rossz hatással, mert a szülők órákon keresztül hagyják a gyerekeket a gép előtt játszani. Sápadt, immunhiányos, allergiás betegekké válhatnak.
Számos kutatás szerint, a nagyfeszültségű elektromos távvezetékektől néhány 100 méterre élő családokban, emelkedett a gyermekkori leukémia valószínűsége.


Mikrohullámú sütő
A mikrohullámú sütő (köznapi nevén mikrosütő, mikró) olyan konyhai berendezés, amely mikrohullám segítségével melegíti fel a beletett ételt vagy folyadékot. A sütő 2,45 GHz-es rádióhullámok segítségével forgatja és rezgeti a melegítendő anyag dipólus molekuláit, aminek következtében súrlódási hő fejlődik és ez melegíti fel az ételt.

A mikrosütőben magas frekvenciájú elektromágneses hullámok képződnek. A nagyfrekvenciájú hullámok behatolnak a melegítendő anyagba és mozgásba hozzák a víz-, zsír- és cukormolekulákat. A molekulák egymás melletti elmozdulása következtében jelentős mennyiségű súrlódási hő keletkezik.

A mikróba tett fehérjék másképp denaturálódnak, mint a hagyományos tűzhelyen készített ételek esetében. A fehérjék és a sejtek azért melegednek fel rövid idő alatt, mert a mikrohullámok rezegtetni kezdik a táplálékban lévő sejteket és a molekulákat. Ez a rezgés hőt termel, ezáltal melegszik fel a mikrohullámú sütőben az étel. Az mellékes, hogy a fehérjék és az enzimek denaturálódnak, mert ez történik normál főzéskor is, viszont minden elektromos sütő főző-edényben készült étel esetében megváltozik a vízmolekulák szerkezete és struktúrája; élettani, biológiai szempontból káros hatásúvá válik.

Nem véletlen, hogy a vallásos zsidók nem használnak semmilyen elektromos főzőalkalmatosságot, csak lángon, lánggal főzik és sütik az ételeiket.

A mikrohullámú sütőben a villámgyors rezgések következtében az ételek molekulái rövid időn belül degenerálódnak. A degenerált ételtől, degenerált molekuláktól nem lesz egészséges sejtépítés az ilyen ételeket fogyasztó ember szervezetében, hanem előbb-utóbb egyre jobban elhatalmasodó degeneráció indul meg a szervezetében, éppen ott, ahol a szervezetén belül a leggyengébb az immunrendszer állapota. Ez már a rák előkapuja, mert ha rendszeresen mikrohullámú sütőben főzött, melegített ételeket fogyaszt valaki, akkor előbb-utóbb daganatos beteggé “eszi” magát.

Régebben alig volt rákos beteg gyermek, ma pedig már a kórházakban sajnos vannak gyermekrák osztályok is. A daganatos betegek száma pedig napról napra növekszik.

Svájcban 1992 januárjában a RAUM UND ZEIT (Tér és Idő) című lapban a svájci orvosok arról a kísérletsorozatról számoltak be, amely első alkalommal bizonyította be kétséget kizáróan, hogy a mikrohullámú sütőkben elkészített vagy melegített ételek fogyasztása után olyan változások játszódnak le a vérben, amelyek rákos folyamatot váltanak ki az arra érzékenyekben vagy a gyengébb immunrendszerűekben, betegekben, fejlődő szervezetekben stb.

Svájcban, Franciaországban és több más országban is tilos reklámozni a mikrohullámú sütőket!

A fentieket olvasva gondolkozzanak el az olvasók, hogy megéri-e a kényelmükért feláldozni az egészségüket vagy az életüket. Időt lehet megtakarítani a mikrosütő használatával, viszont ami időt nyernek, azt elveszítik akkor, amikor betegek lesznek miatta, orvostól orvoshoz járnak, azok gyógyszeres kezeléseket adnak, a gyógyszerek pedig a mellékhatásaikkal hozzásegítenek ahhoz, hogy ne népesedjen túl a Föld a mikrohullámú sütővel készített, melegített ételek fogyasztóival. Tehát hosszú távon nagyon nagy árat kell fizetni a gyorsaságért és a kényelemért.


Rádió telefon
Az orvostudomány már régóta megállapította az agyhullámok jelenlétét az emberi agyban. Az elektro-enkefalográfiás (EEG) vizsgálat, valamint a szív vizsgálatánál használt elektrokardiogramm (EKG) már régóta méri a testünk bioelektromos mutatóit. Az is közismert, hogy minden sejtnek van saját bioárama és saját elektromos kisugárzása. Ezek rendszeréből áll össze egyes szerveink, s végül a testünk elektromos rendszere. Ezeken a rendszereken keresztül lehet különböző vizsgálatokat (Voll-féle elektroakupunktúra, biorezonancia stb) elvégezni.

Azt is tudja már mindenki, nem csak a híradástechnikai mérnökök, hogy a mobiltelefonok rádiójeleket és elektromágneses mezőt bocsátanak ki, ezek pedig áthatolnak az agyon is. Ezt a hatást is lehet mérni érzékeny műszerekkel, valamint a vérkristály-analízises vizsgálat is tökéletesen alátámasztja a mobiltelefonok agyra gyakorolt ártó hatásait.

A gyermekek koponyája még fejletlen, ezért kevésbé védi az agyat, mint a felnőtteké, ezért még jobban ki vannak téve a különböző elektromágneses sugárzások egészségkárosító hatásainak, mint a szüleik. A mobiltelefon nemcsak akkor árt, ha beszélünk valakivel, hanem akkor is, ha be van kapcsolva, de csak vételkész helyzetben van. Vételkész helyzetben 2 másodpercenként ad egy impulzust a legközelebbi adótorony felé, jelezve, hogy hívásra alkalmas. Ezek az impulzusok, attól függően, hogy milyen távolságra vannak a testünktől, károsítják a szervezetünket. (Ha csak pár cm-re vannak, akkor nagyobb, ha távolabb, akkor a távolsággal arányosan csökkenő egészségkárosító hatással kell számolni). Ezek az impulzusok különösen veszélyesek a gyermekekre, akiknek a szervezete folyamatos és gyors fejlődésben van.

A gépkocsiban való mobiltelefonálás esetében egyidejűleg több ártó hatás is jelentkezik, még akkor is, ha a gépkocsi álló helyzetében telefonálunk. A fém karosszéria (kivéve a Trabantokat és az egyéb műanyag felépítményű autókat) mint egy Faraday-kalitka próbálja árnyékolni a jeleket. A mobiltelefon érzékeli, hogy nem távozik a jel a gépkocsiból, ezért újabb és újabb adóteljesítmény növeléssel „eléri” (az ablaküveg és a karosszéria réseknek köszönhetően) az adótornyot, és lehetővé teszi a beszélgetést. Ilyenkor, különösen mozgó gépkocsiban, több ezerszeresére is növekedhet a mobiltelefon adóteljesítménye. Ez már akkor is veszélyes a közlekedés biztonságára, ha nem maga a vezető telefonál, hanem az utasa, mivel ekkora adóteljesítmény már veszélyezteti a gépjárművezető biztonságos vezetőképességét, illetve a biztonságos vezetésre való alkalmasságát. Nem véletlen, hogy a repülőgépeken ki kell kapcsolni a mobiltelefont. Ha a repülőgép „agyának”, a fedélzeti komputernek árt a mobilsugárzás, akkor miért hiszi azt a balga ember, hogy az ő, vagy főleg a gyermeke agyának nem árt, amikor pedig jóval közelebb van hozzá, mint a repülőgép komputeréhez.

Milyen veszélyekkel járnak az információhordozó rádióhullámok, amelyek a mobiltelefonokból a szervezetünkbe jutnak?

Elsősorban a következőkkel:

– károsítják a sejtmembránokat;
– károsítják a sejtek közötti kommunikációt, az úgynevezett mikrotubuláris kapcsolatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a biofotonok a sejtek között áramoljanak, átadják egymásnak az információkat;
– elősegítik a nehézfém szennyezések lerakódását a sejtekben, aminek következtében növekszik a szabad gyökök sejtek közötti termelődése, és jelentős mértékben csökken a sejtek energiatermelése. Mindez abban nyilvánul meg, hogy az érintett személy igen fáradtnak érzi magát. A mobiltelefonok használói között 240%-kal több az agytumor.

Természetesen a legjobb az lenne, ha egyáltalán nem használnánk mobiltelefont, valójában azonban ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Ha azonban az ember, amikor csak lehetséges, kihangosítót (hangszóró funkciót) használ a mobiltelefonján, és magát a készüléket legalább egy-másfél méternyire tartja a testétől, akkor jelentősen csökkenti a veszélyt. Nagyon fontos, hogy soha ne viseljük a mobiltelefont a testünkön, a nadrágszíjunkra vagy az övünkre erősítve, és persze a zsebünkben se tartsuk. Még akkor sem, ha nem használjuk, mert a sugárzás akkor is éri a testünket, és a legerősebben ott, ahol a telefon érintkezik vele. Hiszen, mint mondottuk, a készülék állandó kapcsolatban áll a mobiltoronnyal. Ehelyett javasoljuk, hogy inkább a hátizsákban, kézitáskában, esetleg a kocsi kesztyűtartójában legyen a telefon, amikor ez csak lehetséges.

– Használjunk minél többször kihangosítóval a mobilunkat. Persze nem minden készüléknek van ilyen funkciója, és sokuknak a hangminősége is gyenge, de mindenképpen javasolt, hogy ha valaki új mobilt vásárol, legyen benne a hangszóró funkció is.
– Tartsuk a mobiltelefont mindig olyan távol a testünktől, amennyire csak lehetséges. Ebből a szempontból minden centiméter számít.
– Használjuk minél kevesebbet a mobiltelefont, mert az állandóan keresi az adótorony jeleit, és akkor is elektromágneses sugárzást bocsát ki, ha nem használjuk.
– Kapcsoljuk ki a mobiltelefonunkat, amikor nincs rá szükség, vagy tegyük legalább másfél méter távolságra magunktól.


Radioaktív sugárzás

A radioaktív sugárzást közvetlenül nem érzékeljük. Hétköznapi életünkben mindenütt jelen van úgynevezett alap- vagy háttérsugárzás formájában, amely nem jelent komoly veszélyt.

A baj akkor kezdődik ha a gamma sugárzás valamilyen oknál fognál felerősödik, és átlépi a veszélyes határértéket.

A tünetek annál súlyosabbak is, minél nagyobb a dózis, valamint a túlélésre való esély is egyre csökken. Hányinger és hányás jelentkezése általában előfordul, 1-2 Gray dózis esetében 1-2 napon belül.

Fejfájás, szédülés, gyengeség is jellemzően előfordul. Közepes dózisnál a tünetek akár fél napon belül jelentkezhetnek, ráadásul láz, hajhullás, fertőzések, véres hányás, csökkent véralvadási képesség is jelentkeznek.

Súlyos esetben reszketés és igen magas láz alakulhat ki. A legsúlyosabb esetben a tünetek már fél órán belül jelentkeznek, zavarodottság, diszorientáció, és alacsony vérnyomás mellett. A túlélés esélye kevesebb mint 50%.
Akik hosszabb távon vannak kitéve a sugárzás káros hatásainak, azoknál más jellegű tünetek fordulnak elő. Jellemzően rák illetve genetikai rendellenességek alakulnak ki.

Nukleáris támadások esetében a sugárbetegség folyamata három jól elkülöníthető fázisra bontható szét.
– Égési sérülések az infravörös sugárzás hatására
– Béta-sugárzás hatásai, általában kisebb testfelületen jelentkeznek
– Gamma-sugárzás hatásai, melyek az egész testre kiterjednek


Atomreaktor-balesetek

A legismertebb katasztrófa a csernobili atomerőműben történt incidens, melynek során 31 ember halt meg közvetlenül a sugárzás hatására. Százmillió curie-nyi radioaktív izotóp szállt szerteszét a levegőben. Kezdetben a 131-es jódizotóp volt a legveszedelmesebb, ám rövid felezési ideje miatt már lebomlott, ma a 30 éves felezési idejű céziumizotóp és 28 év felezési idejű stronciumizotóp a legveszélyesebb.
Egyéb balesetek

Figyelmetlenség, nem megfelelő tárolás esetén radioaktív anyagok megfelelő védelem nélkül is kikerülhetnek a külvilágba. Legkirívóbb példája ennek a brazíliai Goiânia-ban történt incidens, amikor egy felelőtlenül elhagyott orvosi műszer okozott súlyos balesetet.


Szándékos mérgezés

2006. november 23-án Alekszandr Litvinyenko orosz titkos ügynök feltehetően polónium-210-mérgezésben elhunyt. Felmerült a gyanú, hogy szándékosan keverhették hozzá a radioaktív anyagot az ügynök teájához, az orosz KGB így akarta eltenni láb alól.

A radioaktív sugárzás ellen a lakásokban semmiféle védelmi lehetőség nincs, egyetlen mód van, a fertőzött anyagot el kell távolítani.


 

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk. Mi az a cookie? | Megértettem